Blog

Túlóra vagy rendkívüli munkaidő?

A mindennapokban gyakran találkozunk a „túlóra” kifejezéssel, ám a Munka Törvénykönyve ezt nem tartalmazza. Helyette hivatalos megfogalmazásként a „rendkívüli munkaidő” szerepel. Jelentése ugyanaz. De mikor kell munkaidőn túl dolgozni?

A Munka Törvénykönyve 107. paragrafusa négy esetet ír, ami rendkívüli munkaidőnek számít:
„a) munkaidő-beosztástól eltérő,
b) a munkaidőkereten felüli,
c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá
d) az ügyelet tartama.”

A munkaidőt a munkáltató határozza meg. Tehát előírhatja, hogy a munkavállaló előbb jöjjön be dolgozni, vagy később fejezze be. Azonban itt is figyelni kell a munkáltatónak, hogy napi 12 óránál, heti 48 óránál többet a munkavállaló nem dolgozhat.

A rendkívüli munkaidőt a munkáltató rendeli el, amit, ha a munkavállaló kéri, le kell írni.
Naptári évenként 250 óra, kollektív szerződésben ez 300 óra is lehet. Ezen felül még további órákat lehet elrendelni, évi maximum 400 óráig (250 + 150 óra vagy 300 + 100 óra) a munkavállaló „kérésére” (önként vállalt túlmunka). Természetesen ezek egész évre vonatkoznak, év közben belépőnél arányosítani kell.

A rendkívüli munkavégzés megtagadható, ha a munkáltató törvényellenesen rendelte el. Azonban, ha szabályos, ezt a munkavállalónak el kell fogadni.

Mikor törvényellenes?

• A munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig.
• A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetében gyermeke hároméves koráig.
• A munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállásakor.
• Fiatal munkavállaló (18 év alatti) esetében.

Származik-e előnye a munkavállalónak abból, ha többet kell dolgoznia? Természetesen, bérpótlékot kap. Plusz pénz jár a többletmunkáért, aminek mértéke 50%, ha heti pihenőnapon vagy pihenőidőben történik, akkor ez 100%.